A vér érrendszere verőerekből, artériákból, gyűjtőerekből, vénákból, és a közéjük iktatott hajszálerekből, kapillárisokból áll. A három érszakasz erei különböző szerkezetűek. Közös tulajdonságuk, hogy belső sejtrétegük alkalmas a keringő vér megalvadásának megakadályozására.

Artériának, verőérnek nevezzük azokat a vastag, izmos falú ereket, amelyek a vért a szív felől a periféria felé szállítják. Az aortával a szívből kiindulva fokozatos elágazódás után mennek át a hajszálérrendszerbe. Ütőereknek is nevezzük őket, mivel a szív összehúzódásai rajtuk lüktetés formájában jelentkeznek. Faluk vastagabb, mint a gyűjtőereké. Számuk a szervezetben kevesebb, mint a gyűjtőereké.

A gyűjtőerek, vénák a periféria felől a vért a szív irányába szállítják, ezért ezeket visszereknek is nevezzük. A verőerekkel ellentétben apró ágakkal kezdődnek és egyre nagyobb ágakká szedődnek össze. Faluk vékonyabb, mint a verőereké, üregük tágabb. A vér visszafolyásának megakadályozására bennük billentyűket találunk. A tasakokat a visszafelé folyó vér kitölti és így elzárja a vénák lumenét. így vér csak a szív felé áramolhat, visszafelé egészséges érrendszer, billentyű esetén nem. A keringést bennük a szív, a mellkas és az izompumpa segíti elő.

A hajszálerek, kapillárisok a verőerek s a gyűjtőerek közé iktatott kicsi erek. Jellemző tulajdonságuk a nagyfokú tágulásra és szűkülésre való képesség. Faluk igen vékony, csak mikroszkóppal látható. Ennek köszönhető, hogy rajtuk keresztül megy végbe a tápanyagok és az oxigén leadása a vérből, illetve a széndioxid és a folyékony bomlástermékek felvétele a szövetekből. A hajszálerek a különböző szövetekben különböző sűrűségben vannak jelen, nagy részük zárt, nyugalmi állapotban van. Össz keresztmetszetük az érpálya legtágabb része. Nyugalmi állapotban kb. 10%-a szállít vért, a többi zárt állapotban van.