Kúp alakú, izmos, üreges szerv, amely a két tüdő között, a mellkas bal oldalán foglal helyet. Alsó részével a rekeszizom középső, inas részén fekszik. A belépő és kilépő nagyerek tartják a helyén. Megkülönböztetünk rajta kiszélesedett felső részt és lekerekített alsó csúcsot. Nagysága általában megfelel az egyén zárt öklének, de életkor, nem, alkat, valamint a szív által végzett munka szerint különbségeket lehet megfigyelni. Kívülről megtekintve rajta egy körben futó barázdát látunk, amely kívülről két részre osztja.

Felül helyezkedik el a két pitvar, alul a két kamra. A kamrák között is megfigyelhetünk egy elülső, és egy hátsó barázdát, amely a kamrákat elkülöníti. A barázdákban a szívet tápláló erek, a koszorús erek futnak, melyek a fő verőér, az aorta kezdeti szakaszából erednek. A szív fala három rétegből áll. Kívül egy fénylő, kettősfalú savós hártya, a szívburok található. A kettős lemez között kis mennyiségű savós folyadék van. Középső, és egyben legvastagabb része a szívizom. Különleges harántcsíkolt izom, mely akaratunktól függetlenül működik, és egyesíti a harántcsíkolt izmok, és a simaizmok pozitív tulajdonságait. A kamrák fala vastagabb, a pitvaroké vékonyabb, előbbi háromrétegű, utóbbi pedig kétrétegű izomzatból áll. A szív legerősebb része a bal kamra, mely a legnagyobb munkát fejti ki. A pitvarokból a kamrákba való átmenetet, a pitvar-kamrai szájadékot keskeny kötőszövetből álló gyűrűk veszik körül, elválasztva a pitvarok és a kamrák izomzatát. Ezen a gyűrűn tapadnak a vitorlásbillentyűk vitorlái. A szívet belülről a szívbelhártya béleli, amely a kamrákban vékonyabb. Ennek kettőzete képezi a szívbillentyűket is. Üregrendszerét egy hosszanti sövény két, egymással nem közlekedő szívfélre, a jobb és bal szívfélre osztja.

A szívnek tehát fentieket figyelembe véve négy ürege van. A pitvarokat és a kamrákat egymástól a szívbillentyűk választják el. A jobb pitvart a jobb kamrától a háromhegyű, a bal pitvart a bal kamrától a kéthegyű billentyű. A pitvarokba ömlenek be a szívbe vezető nagy erek, majd a billentyűkön keresztül továbbítják a vért a kamrák felé. A kamrák a vérkeringés motorjai. A jobb kamrából indul ki a kisvérkör, a tüdőverőérrel, a balból a nagyvérkör, az aortával. A jobb oldali szívfél vénás, a bal oldali artériás vért tartalmaz.

Szívbillentyűk:
-    Csak egy irányba engedik áramolni a vért
-    Fajtái:
-Vitorlás billentyűk: a pitvarok és kamrák közt
-Zsebes billentyűk: Kamrákból kiinduló nagyartériák szájadékában és a   vénákban.

A szív ritmusos működését a szíven belül elhelyezkedő, speciálisan átalakult izomrostokból álló, önálló ingervezető, és ingerképző rendszer irányítja, amely a központi idegrendszerrel is kapcsolatban van. A szív saját ingerületvezető és ingerképző részei:
•    a szinuszcsomó,
•    a pitvar-kamrai csomó,
•    a pitvar-kamrai köteg,
•    a végelágazódások.
Az elsődleges ingerképző hely a sinuscsomó, ez biztosítja a szív összehúzódásának ütemét. A szív összehúzódása a szisztolé, elernyedése a diasztolé. A szív összehúzódásainak száma 60-80 / perc.